Kénsav Reakciója Vízzel: Tömény Kénsav Reakciója Fémekkel - Youtube
- Tömény kénsav reakciója fémekkel - YouTube
- Kénsav – Wikipédia
- Kénsav reakciója vízzel. Miért nem fogadja el?
A forró, tömény kénsav olyan erős oxidálószer, hogy oxidálja a nemfémes elemek egy részét, többek között a szenet, a ként és a foszfort. H 2 SO 4 + HNO 3 → HSO − 4 + H 2 NO + 3 A kénsav maró hatású anyag, nagyon óvatosan kell vele dolgozni. A kénsavat úgy kell hígítani, hogy az üvegbot állandó kevergetése közben vízbe öntjük. Ugyanis a kénsav vízben való oldódása erősen exoterm folyamat. Tilos a tömény kénsavba vizet önteni! Ilyenkor a fejlődő hőtől a víz felforr, és szétfröccsenti a kénsavat, ami súlyos sérülést okozhat. A kénsav a vízzel korlátlanul elegyedik. Vízben való oldásakor két lépésben disszociál, először hidrogén-szulfátionra, majd szulfátionra. Mint minden kétértékű sav esetén, itt is az első disszociáció megy nagyobbrészt végbe, vagyis a kénsav erősebb sav, mint a hidrogén-szulfátion. Mindkettő a kénsav savmaradékionja. A kénsav és a hidrogén-szulfátion savállandói: pK s1 =-3, 00; pK s2 =1, 99 H 2 SO 4 + H 2 O → HSO − 4 + H 3 O + H 2 SO 4 + 2 H 2 O → SO 2− 4 + 2 H 3 O + HSO − 4 + H 2 O → SO 2− 4 + H 3 O + Vízben jól oldódik.
Tömény kénsav reakciója fémekkel - YouTube
Figyelt kérdés Évvégi szervetlen kémia dogában volt egy olyan feladat, hogy 'írd fel a kénsav vízzel való reakcióját'. Felírtam a kétlépéses disszociációját (H2SO4 + H2O ⇄ HSO4^- + H3O+, HSO4- + H2O ⇄ SO4^2- + H3O+), de áthúzta és azt mondta, hogy csak úgy jó ha egyben írom le (H2SO4 + 2H2O ⇄ SO4^2- + 2H3O+), ezért négyes lett a doga így a félévem is. Miért van ez így? Minden könyvben a kétlépéses disszociációt írják és ő is így tanította. 1/7 anonim válasza: Talán azért, mert az elméleti eszmefuttatáson túl a gyakorlatban a kénsavat öntjük a vízbe, azaz eleve nagy a vízfelesleg, azaz az elvben kétlépcsős folyamat a gyakorlatban pillanatszerűen, egy lépésben megy végbe. 2014. jún. 2. 20:44 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 Silber válasza: Egészen biztos vagy, hogy emiatt? Jól átgondoltad? Valójában még akkor is két lépésben játszódik le ha nagyon sok a víz... Persze nem számottevő, és az egyszeresen deprotonált forma koncentrációja gyakorlatilag 0. Nekem valami sántít a történetben. 21:10 Hasznos számodra ez a válasz?
A fejlődő hőtől a víz egy része gőzzé alakulhat. Fröccsenés veszély! Mindig a vízhez öntjük a kénsavat, állandó keverés közben, vékony sugárban.
A kénsav vízben való oldódása exoterm folyamat, ezért nagyon felmelegszik. Oldása: mindig a tömény kénsavat öntsük a vízhez, lassan, vékony sugárban, keverés közben. Vízben való oldódás egyenlete: H 2 SO 4 + H 2 O = H 3 O + + HSO 4 - HSO 4 - + H 2 O = H 3 O + + SO 4 2- Egyes reakciói: 2NaCl+H 2 SO 4 =2HCl+Na 2 SO 4 Ezzel a reakcióval sósavat lehet előállítani és glaubersót lehet előállítani. NaCl+H 2 SO 4 =HCl+NaHSO 4 Ezzel a reakcióval nátrium-biszulfátot és sósavat lehet előállítani. A reakcióban a nátrium-biszulfát és a nátrium-klorid hevítése további sósavat tehet szabaddá. NaCl+NaHSO 4 =HCl+Na 2 SO 4 Fe+H 2 SO 4 =FeSO 4 +H 2 Szulfátok [ szerkesztés] A hidrogén-szulfátok és a szulfátok a kénsav sói. A hidrogén-szulfátok vízzel hidrolizálnak, átadják a protonjukat, ezért ezeknek vizes oldata savas kémhatású. Na + (aq) + HSO − 4 (aq) → Na + + SO 2− 4 + H 3 O + Vagyis az oldatban az oxóniumionok kerülnek túlsúlyba a hidroxidionokkal szemben. Az alumínium-szulfát, a alumínium-kálium-szulfát, az ammónium-szulfát, a réz-szulfát és a vas(III)-szulfát vizes oldata is savas kémhatású.
Kénsav – Wikipédia
A híg kénsav reakcióba lép a vassal, a magnéziummal, és az alumíniummal. Nem reagál a rézzel és az ólommal. Vassal való reakciójának egyenlete: Fe + H 2 SO 4 = H 2 + FeSO 4 vas-szulfát A forró tömény kénsav a rezet is feloldja, két lépésben, mivel előbb oxidálja: Cu + cc. H 2 SO 4 → CuO + H 2 O + SO 2 CuO + H 2 SO 4 → CuSO 4 + H 2 O Hasonlóan viszi oldatba a forró tömény kénsav a higanyt és az ezüstöt is. A tömény kénsav oxidálja a vasat, tömör vas-oxid réteg alakul ki. Ezért lehet a kénsavat vastartályban szállítani. Az ólmot már a híg kénsav is passziválja, az ólom felületén oldhatatlan ólom-szulfát keletkezik. A tömény kénsav lúgokkal, például nátrium-hidroxid oldattal közömbösíthető. Ekkor nátrium-szulfát ( glaubersó) és víz keletkezik. H 2 SO 4 + 2 NaOH → Na 2 SO 4 + 2 H 2 O H 2 SO 4 + Ca(OH) 2 → CaSO 4 + 2 H 2 O Kénsavészterek [ szerkesztés] A kénsavészterek a kénsav és különböző alkoholok vegyületei. Nagy gyakorlati jelentőségük van, mosószerként használatosak. Előnyük a szappanokkal szemben, hogy kemény vízben vagy savas közegben is kifejtik hatásukat.
3/7 anonim válasza: A tanár nyilván csak az egylépéses verziót ismeri 2014. 21:33 Hasznos számodra ez a válasz? 4/7 A kérdező kommentje: Középiskolában nem hinném. Úgy volt, hogy felírta a táblára a megoldást és mondta hogy csak azt fogadja el... 5/7 anonim válasza: 69% Amelyik tanár ilyet mond, az nem tanár, akár középiskolai, akár nem. 22:27 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: Vagy egy reakció egyenlettel egyszerre kell leírni a két proton lelökését, vagy két külön egyenlettel a két lépcsőt. Ilyen láncegyenletet, amelyben két egyenlőségjel, vagy két egyensúly jel van, nem jó írni! Azért nem jó egyetlen lácegyeletbe írni az egészet, mert a folyamat sztöchiometriája nem követhető. A bal oldalon még egy szulfát van ebben a láncegyenletben, a középső részében már kettő van (honnan lett ez a második??? ) és a jobb oldalon megint csak egy szulfát van (a középsőhöz képest hova lett egy szulfát? ). Két külön egyenletben, ahol a két disszociációs lépcső külön-külön van leírva, ilyen anomáliák nem fordulnak elő.
A kén-dioxidot tovább oxidálják, ilyenkor kéntrioxid keletkezik A reakciót alacsony hőmérsékleten (400-500 °C) végzik, a reakciósebességet vanádium-pentoxid katalizátor alkalmazásával növelik. A kén-trioxidot gyakorlati okok miatt nem vízben, hanem tömény kénsavban nyeletik el. Az így keletkező dikénsavat (óleum) vízben a megfelelő töménységűre hígítják.
Kénsav reakciója vízzel. Miért nem fogadja el?
A gyakorlatban használt tömény kénsav 96(±2)%-os. Az ólom akkumulátorok celláit 33, 5%-os kénsavval töltik fel. A kénsavat az iparban a kén-trioxid kénsavban való elnyeletésével, majd az így keletkezett óleum vízzel való hígításával állítják elő. H 2 SO 4 + SO 3 → H 2 S 2 O 7 H 2 S 2 O 7 + H 2 O → 2 H 2 SO 4 Fizikai tulajdonságai [ szerkesztés] A kénsav tiszta állapotban színtelen, olajszerű, magas forráspontú (338 °C) folyadék. Ezen tulajdonságai a kénsavmolekulák között fellépő hidrogénkötésen alapulnak. A tömény vagy koncentrált kénsav 98 tömegszázalékos. Magas a viszkozitása. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] A tömény kénsav erős vízelvonó (higroszkópos) tulajdonságú. A levegő nedvességtartalmát megköti, a szerves anyagokat, szénhidrátokat pedig elszenesíti: a hidrogént és az oxigént elvonja belőlük, és a szén marad vissza. Még a sók kristályvizét is képes elvonni. A kénsav a hangyasavat is elbontja, szén-monoxid fejlődése közben. Így állítanak elő a laboratóriumokban is CO-ot. Mivel a kénsav a legerősebb savak egyike (a tömény kénsav saverősségi határt jelent az egyszerűen erős savak és a szupersavak között), a gyengébb savak viselkedhetnek vele szemben bázisként (például a salétromsav).
Emellett kénsav az ólomakkumulátorok töltőfolyadéka. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Zumdahl, Steven S.. Chemical Principles 6th Ed.. Houghton Mifflin Company, A23. o. (2009). ISBN 0-618-94690-X Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85130391 GND: 4180424-7 BNF: cb12390469w KKT: 00569903
Ez a szócikk a kénsavról szól. Hasonló címmel lásd még: kénessav.
- Colosseum Hotel - Rólunk
- Szi zo sport nyíregyháza
- Kénsav – Wikipédia
- Tömény kénsav reakciója fémekkel - YouTube