Sion Hegye Alatt / Ady Endre: A Sion-Hegy Alatt - Imaterápia
Sem utódja, sem boldog őse 3. Intés az örzőkhöz 3. Mag hó alatt 3. Élet-halál versek 3. Harc a Nagyúrral 3. Az Ős kaján 3. Párizsban járt az ősz 3. Fekete zongora 3. A halál rokona 3. Istenes versek 3. A Sion-hegy alatt 3. Álmom: az Isten 3. Az Úr érkezése 3. Hiszek hitetlenül Istenben 3. Istenhez hanyatló árnyék 3. Menekülés az Úrhoz 3. Ésaiás könyvének margójára 4. Látomásos tájversek 4. A magyar Ugaron 4. A szivárvány halála 4. Kocsi-út az éjszakában
Sion ( héberül: ציון), más néven Zion, Szión vagy Cion eredetileg Jeruzsálem legmagasabb és egyben Izrael legszentebb dombja, amely a várostól délkeletre állt, az Ófel dombtól és a Templom-hegytől délkeletre. Az ókori név erődítmény t, vár at jelentett, és talán az Ófel-en levő jebuzeus vár neve volt, amelyet Dávid elfoglalt. Később, amikor Salamon király temploma felépült, már az egész templomhegyet és annak környékét így nevezték. Sion egyes prófétai írók könyveiben Jeruzsálemnek is a szimbólumává vált, a Biblia gyakran így nevezi a várost: Sion leánya. Majd már nem csak Jeruzsálem városát, hanem egész Izraelt, Júda földjét, és a népet is ezzel a névvel illették. [1] A 65. Zsoltár már a lelki Sion ról beszél, a hívők közösségére alkalmazza a nevet. Az Újszövetségben Sion jelentése az üdvösség jelképe és a megváltott ember lakóhelyét, a mennyországot jelképezi. [2] Egy téves azonosítás miatt a középkor óta a jeruzsálemi felsőváros területét nevezték Sionnak. Azt hitték, hogy itt van eltemetve Dávid, vagyis itt van Dávid városa is.
« Vette tehát az egészen elégő áldozathoz való fát, feltette a fiára, Izsákra, ő pedig a tüzet és a kardot vitte a kezében. Amint így ketten együtt mentek, azt mondta Izsák az apjának, Ábrahámnak: »Apám! « Ő válaszolt: »Mit akarsz, fiam? « »Íme – mondta a fiú –, itt a tűz meg a fa, de hol van az egészen elégő áldozat? « Ábrahám azt felelte: »Fiam, Isten majd gondoskodik magának az áldozatról! [4] Ábrahám engedelmeskedett, felment Izsákkal a hegyre, ráfektette az oltárra, és kést ragadott, hogy feláldozza. Ekkor megszólalt az égből Isten angyala, és megállította Ábrahám kezét, mondva, hogy Isten a parancsot csak próbatételnek szánta. Így Ábrahám a fia helyett egy kost áldozott fel. A hagyomány alapján ez itt, a Mórijá hegyén történt. Évszázadokkal később, a királyság korában Dávid király a hegyen állította fel az Istennek bemutatott áldozatok oltárát. Már ő akart templomot építeni, de a Biblia alapján ebben meg lett akadályozva: Én magam akartam állandó hajlékot építeni az Úr szövetsége ládájának, Istenünk zsámolyának.
Borzolt, fehér Isten-szakállal, Tépetten, fázva fújt, szaladt Az én Uram, a rég feledett, Nyirkos, vak, őszi hajnalon, Valahol Sion-hegy alatt. Egy nagy harang volt a kabátja, Piros betükkel foltozott, Bús és kopott volt az öreg Úr, Paskolta, verte a ködöt, Rórátéra harangozott. Lámpás volt reszkető kezemben És rongyolt lelkemben a Hit S eszemben a régi ifjuság: Éreztem az Isten-szagot S kerestem akkor valakit. Megvárt ott, a Sion-hegy alján S lángoltak, égtek a kövek. Harangozott és simogatott, Bekönnyezte az arcomat, Jó volt, kegyes volt az öreg. Ráncos, vén kezét megcsókoltam S jajgatva törtem az eszem: "Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr, Kihez mondottam sok imát? Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem. " "Halottan visszajöttem hozzád Én, az életben kárhozott. Csak tudnék egy gyermeki imát. " Ő nézett reám szomorún S harangozott, harangozott. "Csak nagyszerű nevedet tudnám. " Ő várt, várt s aztán fölszaladt. Minden lépése zsoltár-ütem: Halotti zsoltár. S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt.
Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 130717625 LCCN: sh85133730 GND: 4441835-8 NKCS: ge758081
Erre szolgált a szökőkút. A Salamon istállói vagy arab nevén Marwani-imádságház ( arab: المصلى المرواني) a hegy délkeleti sarkában fekszik. 100 x 55 m alapterületű, föld alatti építmény. Eredetileg raktárként használták, majd a keresztesek korában istállót rendeztek be benne. 1996-ban a Waqf (wd) átalakította imádságházzá fények és padlóburkolatok hozzáadásával. A Templom-hegy teraszát tartó falak legtöbb kőtömbje 2–5 tonna súlyú, míg a nagyobbak akár 50 tonnásak, [1] a legnagyobb pedig kb. 517 tonnát nyom. [2] A Nyugati fal (másképp Kotel) – amelynek egy része a siratófal – főleg a heródesi templom idejéből való támfal. ( Az alsó 12 m-e való Heródes idejéből. [3]) A fal 488 m hosszú, magassága 19 m. A Déli falat Heródes uralma alatt építették. 281 m hosszú. Az Északi fal a Nyugati fal északi részével együtt lakóépületek mögött rejtőzik. A Keleti fal ma látható állapotában legalább négy szakaszban épült: Ezékiás uralkodása idején, Zerubbábel idején, a Hasmoneus időszakban és a heródesi korszakban.
- Sion hegye alatt en
- Sion hegye alat peraga
- Sion hegye alatt full
- Sion hegy alatt ady
- Bercsényi utcai háziorvosi rendelő 7. kerület
- Sion hegy alatt elemzés
- Sion hegye alat bantu
Az építkezést már előkészítettem, de Isten így szólt hozzám: Nem te fogsz házat építeni nevemnek, mivel a harcok embere vagy és vért ontottál... Fiadnak, Salamonnak kell fölépítenie. [5] Salamon király Kr. e. 970 körül emeltetett templomot itt az Örökkévaló Istennek. A salamoni templomot Kr. 587 -ben II. Nabú-kudurri-uszur a várossal együtt leromboltatta. Később, a babiloni fogságból hazatérő zsidók fogtak hozzá az elpusztított város és a templom újraépítéséhez. Kr. 19 -ben Júdea helytartója, Nagy Heródes király hozzálátott a templom előcsarnokának nagy arányú kibővítéséhez és megszépítéséhez, így aztán sokan ezt az épületegyüttest harmadik templomnak is nevezik. Úgy tervezte meg a templom újjáépítését, hogy a Római Birodalom egyik legnagyobb épülete legyen, olyan nagy, hogy képes legyen befogadni a zarándokok hatalmas tömegét. A gazdagon díszített épület nagyobb lett, mint Salamoné, de építésének alapjául ugyanaz a terv szolgált. A kirobbant római-zsidó háború végén ezt a templomot Titus római hadvezér seregei pusztították el a várossal együtt, Kr.
Mert beesteledett. " Kellett a hit, hogy értelmet adjon életének, de – saját bevallása szerint - nem tudott szabadulni a panteizmustól, pedig a keresztény igazságot "hasznosnak" tartotta: "a leggyakorlatibb, leghasznosabb tévedésnek, " "amennyiben becsületes emberek hirdetik!.. szomorú és szerencsétlen vagyok…" Rettenetes a "szerencsétlen" vívódó Szabó Lőrinc kijelentése! Hogy mi keresztény hívők "hasznos tévedés", illúzió áldozatai vagyunk!? Ha valaki, mint ö is, azért sem kötelezte el magát Krisztus mellett, mert nem akar illúzió áldozata lenni, ezt én még pozitívumnak tartom. Én magam a néha fel-felvillanó kételyt, az illúziótól való félelem suhintását – Ágostonnal – úgy értelmezem, hogy mindennél fontosabbnak tartom az igazságot, nem akarok csalódni, illúzióban élni! A kételyt onnan eredeztetem, hogy nem akarok illúzióban élni Isten létét és a halál utáni továbbélés hitét illetően. Az igaz vallás nem "ópium a népnek"! A hitaktus értelmes, szabad döntés. Ha nem láttad be, hogy hinned kell (más kérdés, hogy mi az akadály) nem kell csatlakoznod a hívőkhöz.
A 7. század végén épült. A mecset középpontjában a Mórijá- (Móriá-) hegy tetejének sziklája áll, ahol a hagyomány alapján Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát, Izsákot és az iszlám alapján innen ment Mohamed a mennybe. Az Al-Aksza-mecset a Templom-hegy déli részén található. Az iszlám harmadik legszentebb helye. A 8. század elején épült. A Lánckupola kis kör alakú, kupolás építmény. A hegy egyik legrégebbi muszlim építménye, az eredeti 691-ben épült. Az építményt a Sziklamecset modelljének szánták; ide helyezték az ajándékokat, amelyeket a mecsethez hoztak. Ma szintén imaházként szolgál. A Sziklamecset mellett, attól keletre áll. A Mennybemenetel kápolnája a Sziklamecset mellett, attól északnyugatra áll. A muszlim hagyomány szerint ezen a helyen imádkozott Mohamed, mielőtt a mennybe szállt. El-Kasz (El Kas / Kehely) - szökőkút: Ez a díszes kút a Sziklamecset és az el-Aksza -mecset között található. A 14. században épült. Mielőtt a mecsetbe lépnének, az igazhívőknek meg kell mosniuk a kezüket és a lábukat, illetve ki kell öblíteniük a szájukat.
Javításokat és nagyobb felújításokat a későbbi időszakokban végeztek. Itt található a befalazott Arany kapu. Történelem [ szerkesztés] Ókor [ szerkesztés] Az Ószövetségben, Mózes első könyvében olvasható, hogy Ábrahám – a zsidóság és az izmaeliták ősatyja – amikor 100 esztendős volt, felesége fiút szült neki, akit Izsáknak neveztek. Amikor a gyermek nagyobb lett, Isten egy hegyet mutatott Ábrahámnak, hogy ott áldozza fel a fiát. Isten akkor azt mondta neki: »Vedd egyszülött fiadat, Izsákot, akit szeretsz, és menj el a Mória földjére. Áldozd fel ott egészen elégő áldozatul az egyik hegyen, amelyet majd mutatok neked! « Erre Ábrahám kora reggel felkelt, megnyergelte szamarát, maga mellé vette két szolgáját és a fiát, Izsákot, s miután fát hasogatott az egészen elégő áldozathoz, elindult arra a helyre, amelyet Isten mondott neki. A harmadik napon, amikor felemelte szemét, meglátta azt a helyet a távolban. Azt mondta erre szolgáinak: »Várjatok itt a szamárral; én meg a gyermek elmegyünk amoda, s miután imádkoztunk, visszatérünk hozzátok!