A Tordai Hasadék Mese
- A titokzatos Túri-hasadék, Szent László kútja és a kőpénzek legendája - Cikk - Szabadság hírportál
- Tordai hasadék legendája
Alakja valóban különös, egyenes szürkésfehér szikladarab felső részén egy kis repedésen tör fel a víz, innen folyik tovább egy nagyobb, 20-25 cm átmérőjű és 20 cm mély, majd két kisebb medencébe, végül a földek melletti árok felé veszi útját. " A nép hite szerint itt szúrta lándzsáját a szomjúságtól gyötört nagy király a földbe és ennek nyomán nyílt meg a felső kis medence s fakadt belőle üdítő ital szomja enyhítésére. És amint sisakját a földre dobá, hogy homlokáról a fáradalmak verejtékét letörölje: a földön az is forrássá vált, s így támadt a sisak alakú másik nagyobb szikla-öböl; míg az alsó kettő László lova patkóinak nyomása alatt horpadt be a sziklába. A nép máig is Szent László kútjának nevezi e kedves bájos kis tüneményt. " (Czárán Gyula) Visszatérve a forrástól, elhagyjuk az átjárót az autópálya felett, elhaladunk a kőbánya előtt és a felszámolt kisvasút vonalán beereszkedhetünk Szindre (Sănduleşti). Itt megpihenünk egy kicsit, majd továbbmegyünk a Tordai hasadék irányába. Nemsokára már látszanak a hasadék sziklái, szemben velünk pedig a Hesdát-patak, amely a Tordai-hasadékból kilépve nyugatra fordul, hogy Sinfalva után az Aranyosba ömöljön.
A titokzatos Túri-hasadék, Szent László kútja és a kőpénzek legendája - Cikk - Szabadság hírportál
A legnagyobb szintkülönbség majdnem eléri a 400 métert, és ha visszafele a hasadékban akarunk visszatérni a kiindulási pontra (márpedig így érdemes tenni), akkor ez egy 5 km-es körtúra, amely 3-4 órát vesz igénybe. Ha pedig visszatértünk a szorosból, akkor ajándéküzletek és éttermek várnak ránk, hogy egy kicsit megpihentethessük a lábainkat, de újabban egy 600 méteres kötélpályán 80-100 km-es sebességgel száguldhatnak végig az adrenalin függők. Sajnos nem tudok elmenni amellett, hogy megemlítsem, hogy a turizmus térhódításával a Tordai-hasadékban megjelent korunk rákfenéje, a szemetelés is, illetve az útvonalak mentén található barlangszerű bemélyedéseket sokan illemhelynek használják, holott a szoros bejáratánál van fából készített illemhely is. Ezért tegyük fel a kérdést magunknak. Nyolcezer évig meg tudott lenni a természet és ember egymás mellett. Pont mi akarunk lenni az a nemzedék, akik megszakítjuk ezt a sorozatot, és teljesen tönkre tesszük a környezetünket? Kérem ennek tudatában kiránduljunk, bármerre is járunk a földön, nem csak a Tordai-hasadékban.
- Tordai hasadék
- A tordai hasadék mese 2018
- Sulinet Tudásbázis
Láttuk már nem egy alkalommal, mire képes a természet, hogyan fonja körbe és zárja magába az elhagyott épületeket, gépeket. Ám itt azt láttuk, hogy nem csak a kőkitermelés által okozott sebeket próbálja elfedni, de védőgátat épít maga köré. Mintha egyfajta tudatos folyamat része lenne az, hogy burjánzik és egyre vadabb a növényzet. Míg a Tordai-hasadék egyre népszerűbb és turisztikailag fejlettebb, addig a Túri-hasadék önkezével is igyekszik megőrizni érintetlenségét. Szöveg: Habarics Ilona Fotó: Habarics Ilona és Zsolt
Tordai hasadék legendája
A hasadék keletkezésének legendája: sok monda és teória létezik a hasadék keletkezéséről. A legnépszerűbb legenda szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent László t, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. Tehát Isteni csoda hozta létre a hasadékot. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön. Más népi hiedelmek szerint egy óriási kincs van eldugva a Tordai-hasadék valamely barlangjába. A Dárius kincstára éppen az egyik ilyen barlangban – a Kéményseprő barlangban – van. Nem messze a hasadéktól ellátogathatunk Szent László kútjához is. A legenda szerint Szent László király harcolt a kunokkal errefelé, és megszomjaztak a vitézei. Belevágta a bárdját a kősziklába, s rögtön megeredt a forrás. Így mentette meg vitézeit a szomjúságtól. A Tordai-hasadékban látszik egy lófő, s a lónak az orrán bugyborékol a forrás, az a Szent László forrása.
"Vándor, ki rajtam élsz, s vándorolsz, Gondolkozz, mielőtt cselekszel! Mert porból vagy, s porrá leszel, S, ha sorsod rossz útra terel, Akkor már nem lesz ki többé felemel! " - A Föld fohásza A Peterd-Szind gerinc 15 kilométer hosszú mészkő-vonulatát három szoros töri át: a Tordai-hasadék Peterd és Mészkő között; a Berkesi-szoros Borrév és Várfalva között, valamint a Túri-hasadék. Eme harmadik hasadék, mely a Kolozsvár-Torda útvonalon, Tordatúr és Koppánd települések között fekszik, Kolozs megye egyik legszebb természeti alkotása, melyet a Rákos-patak alkotó ereje hozott létre. Az 1850 méter hosszú hasadék, egyes helyeken több mint 100 méter magas mészkősziklák ölelésében kanyarog, ami majd Koppánd irányában egy erdővel övezett völgyben folytatódik. A hasadék északkeleti oldalán a Kőhegy (580 méter) és a Koppánd-tető (530 méter), valamint délnyugati felén a Peterdi-tető (669 méter) emelkedik. A szoros jelentős történelmi múlttal rendelkezik. Archeológusok is kutatják, akik mindez idáig 53 trák időből való lakás nyomait fedezték fel.
Tehát egyértelmű, hogy kisebb-nagyobb mértékben, de több ezer évig emberlakta területről beszélünk. Tordai-hasadék túra A Tordai-hasadék túraútvonalakban igen gazdag, több mint 100 km. jelzett útvonal található a környéken. Ezért talán fontosabb azt elmondani, hogy a sziklaszoros hossza 1270 méter, ha itt akarunk végig sétálni, akkor a Hesdát-patakon többször is át fogunk kelni. De aggodalomra semmi ok, minden átkelés hídon vagy függőhídon történik, a nehezebb szakaszok kapaszkodókkal vannak ellátva. Egyetlen veszélyt csak az eső okozhat, amikor is a sokszor mészkőből álló talaj síkossá válik. De száraz időben is szükséges jó, masszív lábbelit, azaz túrázásra alkalmas cipőt választani, mert a talaj sokszor felér egy talpmasszázzsal. A legtöbben Mészkő település irányából közelítik meg a hasadékot, és ha innen nézzük, akkor a jobb oldali gerincen lehet kényelmesen végig sétálni. A sziklafalak magassága eléri a 250 métert is. Fentről pedig szintén pazar látvány tárul elénk. Szóval, ha időnk engedi, ki ne hagyjuk ezt a szakaszt.
szerző: Fmonika02 szerző: Erdelyedi Irodalom