Dido És Aeneas
- Története
- Pöli Rejtvényfejtői Segédlete
- Fidelio.hu
- Dido és Aeneas | Szegedi Nemzeti Színház
- Purcell – Dido és Aeneas (magyar szöveg) | Országos Filharmónia (kórus anyag) – Filharmonikusok
- Revizor - a kritikai portál.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Története
Pöli Rejtvényfejtői Segédlete
Fidelio.hu
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Bővebben...
Dido és Aeneas | Szegedi Nemzeti Színház
A két együttes közös munkájaként már számos alkalommal hangzott fel a darab, egy 2002-es sárospataki előadást (kereskedelmi forgalomban sajnos nem kapható) lemezfelvétel is megörökített – az interpretáció mögött tehát hosszú évek munkája áll, ami azonban nem a zenélés rutinná válásának irányában hatott, épp ellenkezőleg: a produkció kiérlelt voltát erősítette. Öröm volt hallani a Tomkins Énekegyüttes karakterisztikus éneklését, hogy a boszorkányjelenetek szándékoltan csúnya hangütésétől a zárókórus átszellemült magaslatáig az érzelmek és kifejezésmódok milyen széles skáláját tudták megszólaltatni. Nem kisebb öröm szembesülni azzal, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekarban csak a tagok cserélődnek, a minőség változatlan: a zenekari produkció nem volt felfedező erejű, nem itatta át mélyen a historikus zenélés szelleme, de mentes volt az unalomtól, nehézkességtől – üdén, lendületesen, színekben gazdagon szólalt meg e pompás muzsika. Fotó: Szkárossy Zsuzsa A szólisták közül kiemelkedett Mester Viktória Varázslónője.
Purcell – Dido és Aeneas (magyar szöveg) | Országos Filharmónia (kórus anyag) – Filharmonikusok
- Aeneis elemzés - Az Aeneist kell röviden kijegyzetelni!
- Exclusive change pécs árfolyam u
- Dido és Aeneas | Szegedi Nemzeti Színház
Revizor - a kritikai portál.
Források [ szerkesztés] Kertész Iván: Operakalauz. Budapest: Saxum. 2005. ISBN 9637168257 Matthew Boyden: Az opera kézikönyve. Budapest: Park Könyvkiadó. 2009. 29–31. o. ISBN 9789635308545 m v sz Henry Purcell operái Dido és Aeneas (1689) Dioclesian (1690) Artúr király (1691) A Tündérkirálynő (1692) Az indián királynő (1695) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 204903120 LCCN: n83176115 GND: 300122802 SUDOC: 11088888X BNF: cb13921232z
Az énekesnő lényéből áradó erotikus kisugárzást sokan méltatták már, s úgy érzem, ennek ebben a szerepben is jelentést tudott adni: Dido és Aeneas tiszta szerelmét irigylő, bűnös, kárhozott lélekként ábrázolta a boszorkányt. Ha valakinek az alakítása színpad után kiáltott, úgy Mester Viktóriáé feltétlenül. Mellette Sáfár Orsolya és Borsos Edit kellően karakteres boszorkányokat alakított. Az Aeneast éneklő Orendt Gyula már azzal is feltűnést keltett, hogy e kevéssé karakterizált szerepben is valamilyen tudott lenni, észre tudta vétetni magát. Károly Edit könnyed hangon, de nem édeskésen tolmácsolta Belinda szólamát: jól érzékeltette, hogy noha Belinda jóval közelebb áll Didóhoz annál, mint hogy egyszerű szolgának, udvarhölgynek tekinthessük, érzelmeinek mélysége nem érhet fel a királynőéhez. Bubnó Tamás tengerészként nem a szép, hanem a kifejező éneklést részesítette előnyben rövid jelenetében – nagyon helyesen. A címszerepben Horváth Mária nyújtott dicséretes alakítást. Szakmai kifogás nemigen érheti, amit hallottunk: noha magát a hanganyagot nem találtam különösebben izgalmasnak, az éneklés minden pillanatban stílusos és átélt volt.