Szalamiszi Csata Görög Hadvezére
- Szalamiszi csata (Kr. e. 480) - 3D-modell - Mozaik digitális oktatás és tanulás
- Görög-perzsa háborúk 2. -
A Perzsa Birodalom uralkodója I. Dareiosz (ie. 522-482). A királyi hatalom abszolút erejét létrehozza. Perzsiát 20 tartományra (satrapia) osztja, élén a tartományurakkal (satrapa). Az adózásban nagy a kizsákmányolás, évente 380 tonna aranyat halmozott fel kincstárába a király. Vallásuk szerint a tűz harcol a gonosz, sötét erőivel szemben. A jó és az igazság Istenét követik. A Fekete-tenger partvidéke felé terjeszkednek, de a Duna torkolatvidékétől északra élő nomád szkíták zavarták meg kereskedelmi tevékenységüket. Dareiosz ie. 513-ban háborút indított ellenük, de a hadjárata kudarccal végződött. Egyetlen eredménye az volt, hogy a perzsa csapatok elfoglalták Hellészpontosz (mai Dardanellák) és a Boszporusz környékét. Evvel ellenőrzése alá vonta Athén fekete-tengeri gabonakereskedelmét. Athén ie. 508-ban egyezményt kötött Perzsiával. A Perzsa Birodalom legfejlettebb része Iónia volt. Ennek görög poliszaiban perzsabarát türannoszok uralkodtak. A fejlett városállamok közül kiemelkedett Milétosz.
Szalamiszi csata (Kr. e. 480) - 3D-modell - Mozaik digitális oktatás és tanulás
486-ban Dareiosz nagykirály (ur. 522-486) befejezte életét, fiának, Xerxésznek pedig trónra lépése után több lázadást is le kellett vernie az Indiától Hellászig húzódó Perzsa Birodalomban. Ez idő alatt a görög poliszok igyekeztek megszervezni a félsziget védelmét, aminek terhét elsősorban Athén és Spárta vette a vállára: Themisztoklész nyomására az attikai városállam a Kr. 480-as években hatalmas flottaépítési programba kezdett, míg a lakedaimóniak helótáik besorozásával igyekeztek növelni szárazföldi haderejüket. A függetlenség megőrzéséhez mindkét fegyvernem fejlesztésére szükség volt, ugyanis Xerxész Kr. 480-ban mintegy 150 000 válogatott harcossal és egy 1000 hajóból álló armadával indult meg a tengerszorosok felé. Jóllehet, a Helleszpontosznál létesített híd fenntartása több száz hajót vett igénybe, a nagykirály flottája így is kétszer felülmúlta a poliszok tengeri erejét, a szárazföldi csapatok tekintetében pedig az arányok még kedvezőtlenebbül alakultak a görögök számára. Ebben a helyzetben a hellén szövetségesek egyedül abban reménykedhettek, hogy helyismeretük révén, a megfelelő terep kiválasztásával ellensúlyozni tudják majd a perzsa túlerőt.
Kr. e. 480. szeptember 20. Szerző: Tarján M. Tamás "…végre nyiltan kitört az elégedetlenség, s gyűlést tartottak, melyben sokat vitatkoztak a régi kérdésről. Egy részük azt mondta, hogy el kell hajózni a Peloponnészoszhoz, s ne maradjanak itt azért a földért harcolni, mely már az ellenség birtokában van. Viszont az athéniak, aiginaiak és megaraiak azt vitatták, hogy maradjanak helyben. " (Hérodotosz a szalamiszi csata előkészületeiről) Kr. szeptember 20-án ütközött meg Xerxész perzsa nagykirály (ur. 486-465) flottája és a görög poliszok egyesült hajóhada Szalamisz szigeténél, ahol a Themisztoklész vezette hellének döntő győzelmet arattak, és ezáltal megőrizték függetlenségüket. Mint ismeretes, Kr. 490-ben, Marathónnál Miltiadész athéni hadvezér győzelmet aratott a Hellász ellen törő perzsa hadak felett, a görög városállamok vezetői azonban tisztában voltak azzal, hogy ez a diadal nem lesz elegendő az ázsiai birodalom feltartóztatására. Az újabb hadjáratra végül csak 10 esztendő után került sor, ugyanis Kr.
Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is. Új!! : Szalamiszi csata és Dardanellák · Többet látni » Delphoi Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban. Új!! : Szalamiszi csata és Delphoi · Többet látni » Epheszosz Celsus könyvtára Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén. Új!! : Szalamiszi csata és Epheszosz · Többet látni » Fönícia Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Görög-perzsa háborúk 2. -
2022. január 28. 09:08 Múlt-kor A három kontinensre kiterjedő birodalom Kürosz halála után fia, Kambüszész folytatta a hódításokat, és megtámadta Egyiptomot. Kr. e. 525-ben Péluszionnál legyőzte a frissen trónra lépett egyiptomi uralkodó seregét, és magát koronáztatta meg Egyiptom uralkodójává. Mind a görög, mind pedig az egyiptomi források meglehetősen sötét képet őriztek meg róla, de a perzsa feliratok sem különbek. Perzsa íjász egy 4. századi feketealakos görög kerámián Hol elmebajosnak, hol mértéktelen nagyivónak tartották, de fontos megemlíteni azt a tényt, hogy ezeknek a forrásoknak jó oka volt arra, hogy valótlanságokat állítsanak Kambüszészről. Az egyiptomiak szemében a legnagyobb bűne az volt, hogy megölette a szent Ápisz bikát, és megpróbálta megtörni a papság hatalmát. Az egyiptomi hódítást követő hadjáratai nem voltak sikeresek, núbiai hadjárata kudarcba fulladt, egy másik seregét pedig Hérodotosz szerint maga alá temette a Szahara homokja. A bukásának körülményei a mai napig meglehetősen gyanúsak.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Leonidász (ur. 489-480) ebből a megfontolásból vert tábort maroknyi seregével a thermopülai hegyszorosban, az athéni flotta pedig hasonló szándékkal horgonyzott le Artemiszionnál, ám Xerxész hadai – egy Ephialtész nevű áruló segítségének köszönhetően – végül elsöpörték a
- Szalamiszi csata (Kr. e. 480) - 3D-modell - Mozaik digitális oktatás és tanulás
- Görög-perzsa háborúk 2. -
- Pro Hungaria Sacra - Szent Magyarországért: Több veszett Mohácsnál…
- Mit tudnak a budapesti VIP mozik? - Dívány
- Olcsó elektromos fűtés
- Kr. e. 480. szeptember 20. | A szalamiszi csata
- Láng És A Szuperverdák Autó
- Media markt hideg párásító hotel
Ie. 492-ben vejét, Mardonioszt tengeri és szárazföldi erőből álló seregével a görögök ellen indította. A perzsa hajóhad viharba került, a szárazföldi seregeket pedig bennszülött thrákok támadták meg, így kénytelenek voltak visszavonulni. I. Dareiosz ezután diplomáciai eszközökkel próbálkozott. Követeket küldött, vizet és földet követelve, de visszautasították, s követeket Spártában és Athénban megölték. Makedónia, Thesszália és Boiótia azonban meghódolt. I. Dareiosz elhatározta, hogy Athén élére Hippiaszt állítja. Ő egykor athéni türannosz volt, s most emigránsként a perzsa udvarban él. 490-ben hadsereget indított Dareiosz. A seregek vezetője Datisz és Ataphernész. Elfoglalták a Küklaszok szigeteit, Eretriát. A perzsák partraszálltak Marathónnál, ahol athéni és plataiai nehézfegyverzetű gyalogos (hoplita) sorakozott fel ellenük. Az athéniak segítséget kértek Spártától, de ott Karneia-ünnep volt, amely fegyverfogási tilalommal járt együtt. A spártaiak az ünnep befejezte után azonnal indultak, s a 220 km-es távolságot három nap alatt tették meg, de a csata után egy nappal érkeztek meg.
Új!! : Szalamiszi csata és Fönícia · Többet látni » Hadihajó Hadihajó a 15. században Az ókori krétaiaktól a mai szuperhatalmakig a világ hajósnemzetei mindig is készítettek, vagy alakítottak át hajókat háborús célokra. Új!! : Szalamiszi csata és Hadihajó · Többet látni » I. Artemiszia I Artemiszia, vagy Halikarnasszoszi Artemiszia (ógörögül: Ἀρτεμῑσίᾱ, óperzsa Anāhitā, perzsa آناهیتا Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország) görög uralkodónő i. 480 körül. Új!! : Szalamiszi csata és I. Artemiszia · Többet látni » I. Dárajavaus perzsa király Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. 549 – i. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. 522. Dárajavaus perzsa király · Többet látni » I. 480 Nincs leírás.